gödör

tegnap ittunk, barátkoztunk, beszélgettünk, puszilkóztunk, ismerkedtünk (egy argentin bűvésszel is, aki amúgy rodrigo), rosszalkodtunk, jógyerekek voltunk, viccesek voltunk, fiatalok voltunk és bohók, no meg szerelmesek is persze

mintha csak 2,5 hónappal kúsztam volna vissza az időben, amikor, akivel, ott, azt, aztán amazt
pont úgy, majdnem

este vacsi, reggel kávé és reggeli, meg tévénézés az öléből, aztán így ahogybecéz úgy ahogybecéz
bolondít, de csak mert én is ezt akarom és hagyom, hisz csak azt lehet, aki hagyja
egy ideig
aztán majd jön a keserédes viszlát vagy inkább adiós
közben jön egy másik, kb bármelyik a tegnapestéből például
de most még ő kell, csak ő
sajnos, de minek, ki tudja
vajon mit hoz santiago?
izgatottam várom, 3 hét múlva már bőven ott leszek...