péntek

reggel szörnyű fej illetve fenékfájással ébredtem

a fejem érthető (időjárás), a fenék nem (rejtély)
miután megbeszéltem magammal, h ebből nem lesz 8:30as katalán óra továbbpróbáltam alukálni

felkeltem, s lebeszéltem magamat a többi óráml is, azzal a magam számára is hihetetlen indokkal, hogy majd én tanulni fogok, stb, stb
találkoztam az öcsémmel, voltam a bme-n egy közlekkaros előadáson, a nyílt nap keretében (lehet h elgondolkozom még egy szakon..)
aztán gondoltam naívan, h na jó, csak megmutatom egy orvosnak az ujjamat (nem venném a szivemre, ha a felelőtlen magatartásom miatt menne szét az ujjacskám)

szóval elmentem, ismerkedtem (egy másik bejegyzésben erről lesz bővebben) majd miután bekerültem az orvoshoz, aki elküldött röntgenre ezt olvashattam a röntgetes nőtől kapott papíron:
"A középperc basisából palmarisan 3 mm-es csontdarabka leszakadt. Elmozdulás nincs. Az ízfelszín sima."
Bármennyire is laza embernek tűnök általában, azért megijedtem egy kicsit. (leginkább mert sejtettem, h nem úszom meg a történetet egy "pihentesse az ujját, kisasszonnyal")

Szóval 3 hétre aluminiumsínbe pakolták (amit ha ügyes vagyok lecserélhetek majd vmi "esztétikusabb" bigyóra (Chrisofix).

Boldogtalan vagyok, mert ez most rendesen megbonyolítja az életemet.

De a kezem fontosabb (hisz ha hiszitek, ha nem, csak zongorista vagyok vagy mi).

Holnap írom majd meg a leveleket a tanároknak, hogy engedjék meg h szóban vagy számítógépen vizsgázzak.
Ha megengedik akkor jól van, ha nem akkor megmutatom nekik a sérült ujjamat (igen, a BeMutatót...).