itthon vagyok
tanulok, igyekszem
tudom, hogy mennie kellene, megy is, csak több idő kellene
a 7*24 még mindig életem egy nagy problémája
(a problémák "sorát" most kiegésziteném azzal, hogy csak 1 használható kezem van, hogy úgy érzem, hogy beteg leszek/vagyok, hogy nem akarok visszamenni budapestre, hogy nem akarom a koliszoba bezártságát érezni, hogy nem akarok emberekkel találkozni, nem akarok emberekre mosolyogni, nem akarok megszólalni, csak alkotni szeretnék, szeretnék ihletet és tudást, hogy olyat irhassak, amitől elámulnak a tanáraim, hogy olyan zh-t irhassak, amivel teljesithetem a félévet és végül csak azt szeretném, hogy túllegyek ezen a féléven)
7 megjegyzés:
nem feladni! mert mérges leszek!
feladni? én? soha!
max változtatok a terven
vagy az változtad meg téged? :)
szerintem csinálj valamit, de tényleg, minden rossz szándék nélkül mondom. idén jött volna jól egy olyan fél-albérlet, mint tavaly
nekem már most beleáll a görcs a gyomromba hogy vissza kell mennem abba a szobába, ahol te is leszel majd...
na és ez az igazi gáz.
mert minden jó szándékom ellenére sem kapok mást, csak baszogatást tőled. szó nélkül elmosogatok helyetted, kiatakarítok, mert rossz a kezed, erre csak az van, hogy utálsz ott lenni, geciszobatársak.
a szobatársad
(valamikor még a barátod...)
azért írok ide, mert máshogy nem tudok veled kommunikálni, hiába találkozunk. újabban már nem is akarok, mert az a válasz mindenre, hogy miért tettem a nejlonzacskót az ágyadra.
én ezt szeretném megoldani, a konfliktus senkinek sem jó. és azt is szeretném, ha te is szeretnéd megoldani.
hidd el nekem is beáll a görcs a gyomromba ha eszembe jut, h vissza kell mennem a szobába
szerintem feltűnt h a múlt héten a 4 pesten töltött éjszakámból 3-as a kolin kivül töltöttem, pont azért mert nem akartam vitatkozni, nem akartam konfliktus, de tudtam, hogyha neadjisten meg akarom irni a beadandómat, fel akarok készülni a kiselőadásomra, akkor az nem fog menni
ha aludni szeretnék nem fogok tudni, mert ugye majd buli lesz a lepény előtt, a reggeli ébredésről nem is beszélve
szerintem megköszöntem amikor elmosogattál helyettem, ha nem akkor elnézést, és most köszönöm
a nejlonzacskós dologgal nem a zacskó volt a bajom, hanem h ragadt kanál volt rajta (és elnézést h sérlemezem, hogyha az ágytakaróm olyan lesz, amikor ott van egy adag tányér az asztalomon, amin ugyancsak elférne)
geciszobatársakról szerintem egy szót sem szóltam soha
nem geciszobatársak, hanem olyanok akikkel nem igazán tudok együttélni (de ez szerintem nem csak az én hibám), mert más az értékrendünk, az életritmusunk
bocsánat, hogy nem tudok egy kis lámpánál olvasni, tanulni, hogy most nem tudok mosogatni, takaritani, hogy rinyálok h minden reggel torokfájással ébredek a hideg szobában, hogy utálom a mindenhol fellelhető hajat, meg persze hogy nem járok le minden kolisbuliba(ami miatt természetesen sz*r arc vagyok)
ez van
de ti tudtátok, h mire számithattok, amikor összeköltöztünk (ami ha visszagondolunk nem az én ötletem volt)
ezzel nem arra akarok utalni, h én vagyok szegény kicsi hajni, mert nem mondom hogy megbántam, csak azt hittem h más lesz..túl optimista voltam
egyet mondhatok még végül, bizzál benne te is, hogy megkapjam a melót, hátha akkor elköltözöm és majd valami normálisabb szobatársat kaptok
(az meg h jól jött volna egy olyan fél-albérlet dolog: szerintem emlékszel hogy akkor milyen állapotban voltam /sz*r/ szal őszintén szólva én azt nem kivánom magamnak)
megoladást szeretnék én is
hettonhoz: lehetséges
*megoldást
Megjegyzés küldése