bogesszal (lakótárs) az előbb elütöttünk 1,5 órát azzal, hogy megbeszéltük az élet értelmét (most nem volt benne se a kaja, se a pénz)
meglepő módon és tök régóta kb először éreztem azt ma, hogy újra kijött belőlem a régi áhni, az akit szeretek
a gonosz, de jókedvű
a cserfes
az, aki mindenféle hangokkal meg mozdulatokkal illusztrálja a sztorikat
mert vannak sztorik, amiket elmesél és hahotázik és könnyezik a nevetéstől
és összességében boldog
több az élete, minth "tejóég egyetemista vagyok és komolyan kell vennem magam" avagy "juhéj kollégista vagyok és mindennap buli, meg klub és pia" vagy "mondatnék még sok más példát"
persze tanul, készül, mert fontos(ak) az iskola(ák), de közben él is
és igenis, ha fél1ig van kedvünk beszélgetni, és bogarakat porszívóval felszívni mert bemásznak az ágy alá, akkor azt csináljuk
vagy csak megvitatjuk h mikor?, ki fog minket elvenni feleségül?, hogy fogják hívni a gyerekeinket?, hol fogunk lakni, mennyire leszünk befutottak? tudnánk-e máshol élni? vidék<-->nagyváros viadalból kikerülni ki győzetesen?buták<-->okosak, kinek jobb?mit is akarok a pasimtól? keressen sokat vagy ne?
és egyáltalán hogy a francban kerültünk/költöztünk is mi össze?!
minden rosszban van valami jó, és tényleg!
megyek és lekopogom a bejegyzésemet
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése